A hagyomány szerint a Golgotán fölfogták és áhítattal őrizték a Krisztus oldalából folyó Szent Vér egy részét. Nagy Károly ideje alatt egyéb Krisztus-ereklyék mellett, azt a drágakőedényt is Nyugatra hozták Jeruzsálemből, melyben a Szent Vért őrizték.
Az átlényegülésről folyó 12-13. századi teológiai viták hatására növekedett az Oltáriszentség kultusza, amelyet elősegített Lüttichi Szent Julianna látomása és 1264-ben a bolsenai mise, mikor a konszekrált ostya vérezni kezdett. Vérző szentostyákról a 13.-14. században, a katolikus világ sok helyéről, főleg bajor területekről van adatunk. Hatásukra IV. Orbán elrendelte az Úrnapja ünnepét.
A Szent Vér saját ünnepe Magyarországon augusztus 8-a volt. A helyi jelentőségű ünnepet IX. Pius pápa 1849-ben az egész Egyház számára előírta július 1-re. Ezután július a Szent Vér hónapja lett, Szent Vér-ájtatosságokkal. Búcsújáró helyeink között Szent Vér-ereklyével bírt Pécs, Vasvár, Győr, Kassa, Szeged, Ludbreg (Horvátország), Garamszentbenedek és Báta.
Forrás: Agárdi Plébánia
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése