2015. február 7., szombat

Lelkesedéssel kezdjetek el újra a szentség útján járni

A Szűzanya 2015. január 25-i üzenete

„Drága gyermekek! Ma is arra hívlak benneteket, hogy imádságban éljétek meg hivatásotokat. Ma, mint eddig még soha, a Sátán a gyűlölet és a békétlenség ragályos szelével szeretné az embert és lelkét megfojtani. Sok szív öröm nélküli, mert nincs benne sem Isten, sem imádság. A gyűlölet és a háború napról napra növekszik. Gyermekeim, arra hívlak benneteket, hogy lelkesedéssel kezdjétek el újra a szentség és a szeretet útját, mert én ezért jöttem közétek. Legyünk együtt szeretet és megbocsátás mindazok számára, akik csak emberi szeretettel tudnak és akarnak szeretni, és nem az Isten mérhetetlen szeretetével, amelyre Isten hív benneteket. Gyermekeim, mindig a jobb jövőbe vetett remény legyen a szívetekben. Köszönöm, hogy válaszoltatok hívásomra.”

Elmélkedés az üzenetről 

A Szűzanya nem szűnik meg szólni hozzánk. Ez az üzenet is megerősít bennünket a Szűzanya velünk és értünk való jelenlétének igazságában. Velünk van itt, Međugorjéban hosszan tartó jelenései által. És nemcsak ma; Mária, az Édesanya az Egyház születése óta velünk van. Köztünk lévő lelki jelenlétéről a világ számos Mária kegyhelye tanúskodik. Mária a jobb jövő kezdete itt, közöttünk. Ő a mi oltalmazónk, közbenjárónk, kegyelem közvetítőnk. Jézus szeretné megnyitni szemünket arra, hogy felismerjük, Ő a mi édesanyánk és Szent János apostol példája szerint „házunkba”, életünkbe fogadjuk Ő 

Mária égre emelt tekintettel élt a földön. Élete hasonló volt a mi életünkhöz. Olyan életutat járt be, amely kezdettől fogva tele volt szorongással és kérdésekkel: Hogyan lesz? Honnan szerzett tudomást Heródes a gyermek születéséről? Miért akarja megölni? Meddig kell Egyiptomban maradnunk? Látjuk-e még elveszett fiunkat? Mit jelent ez a borzalom a Kálvárián? Mindent köd borított be. Hol van Isten? Kérdések, és csak kérdések…

Mit tegyen az édesanya e kétségbeejtő csöndben? Megijedjen? Nem. Kétségbeessen? Nem. Az evangelista háromszor jegyzi meg, hogy Mária szívében elgondolkodott, emlékezett a múltra és összehasonlította azokat a szomorú eseményekkel, amelyek éppen akkor történtek. A csend sötétjében keresi Isten arcát.

A Szűzanyának is törekednie kellett arra, hogy gondosan megőrizzen emlékezetében minden eseményt és szót, és azon fáradoznia, hogy szívében, lelkében figyelmesen elmélkedjen, gondolkodjon róla. Életútján a sötét ellentétek között igyekezett felfedezni Isten akaratát és tervét.

Mária azért a hit zarándoka, mert nem tudott mindent. Életében beteljesedik az Erzsébet által prófétált áldás: „Boldog vagy, mert hittél…” (Lk 1,45). Máriában látjuk hitünk legtökéletesebb példáját. Hitünk útján egészen közel van hozzánk. Ezért mondhatja nekünk: „Gyermekeim, járjatok velem. Magam is végig jártam a sötét, csillag nélküli éjszakákban ezeket az utakat. Tegyétek ti is azt, amit én: engedjétek át magatokat a csendnek és le fogjátok győzni a félelmet, a sötétséget és az éjszakát. És boldogok azok, akik a sötét éjszakában is hittek a világosságban, a fényben.”

A Szűzanya életében minden kísértés a bizalom elmélyülésével fejeződött be. Sok kísértést élt át, de sohasem vált hűtlenné Istenhez. Az Isteni eszménykép úgy valósult meg életében, hogy Isten remekművévé, Isten tervének legtökéletesebb megtestesítőjévé vált. Mi a hit és az élet, szavaink és cselekedeteink, eszményképeink és azok életté váltása között szakadékot építünk. A hit kísértése következtében háttérbe vonulunk vagy elmegyünk. Ilyen értelemben Mária felébreszti lelkiismeretünket.

Máriát, aki az Istennek való önátadás példája számunkra, bizalommal hívhatjuk az isteni akarat elfogadója Anyjának vagy az Istennek való önátadás Édesanyjának, mert szüntelenül a következőket mondta Istennek: „Legyen úgy, ahogyan te szeretnéd”.

Egészen biztos, hogy Isten nem akar háborút és gyűlöletet, amely napról napra egyre jobban terjed körülöttünk. Ez nem Jézus tanítványainak gyümölcse, hanem azoké, akik nem tartoznak Jézushoz és az Ő Édesanyjához. A Szűzanya utat mutat a számunkra. Arra biztat minket, határozzuk el, hogy újra felébresztjük magunkban a lelkesedést az imára, amely által közelebb kerülünk és hasonlóbbá válunk Istenhez, aki a szeretet és a béke egyetlen forrása.

Hallgassunk Mária hívására, hogy mi magunk is megtapasztalhassuk Isten erejét, amely újra nekünk kívánja ajándékozni magát és az élet, és nem a gyűlölet és háború útján szeretne vezetni bennünket.

Imádság

Szűz Mária, Béke Királynője, hozzád fordulunk, aki itt, Međugorjéban, Édesanyaként és a Béke Királynőjeként mutatkoztál be. Jézussal, a Béke Királyával a karodban jöttél. Ő a mi egyetlen békénk. Többek között első szavaid voltak: Béke, békesség legyen az ember és Isten között és az emberek körében. Oltalmad alá futunk Béke Édesanyja és kérünk, könyörögd ki számunkra a békét. Békét a szívünknek, a békét gondolatinknak, a békét vágyainknak. Neked ajánlunk minden szívet, amely békétlenségben él és gyűlölettől megszállott. Téged kérünk, Béke Királynője, imádkozd ki minden háborúban élő nemzet számára a békét. Könyörögd ki minden félelemben élő szív számára a békét. Az Úrtól származó békesség uralkodjon mindenütt, az a béke, amelyet Ő ad mindazoknak, akik kérik és imádkoznak érte.

Ljubo Kurtović

Fordította: Sarnyai Andrea

Forrás: Rákoscsaba Főplébánia


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése