2013. július 18., csütörtök

Szent Hedvig, a cselekvő szeretet apostola

Nagy Lajos magyar-lengyel király harmadik és legkisebb leányaként született 1373-ban. Édesanyja, II. István boszniai herceg leánya volt. Már négy éves korában eljegyezték Habsbrug Vilmosnak, II. Lipót osztrák herceg fiának. 

Nagy Lajosnak nem lévén fiú gyermeke, Hedviget jelölte ki a lengyel trónra. A király halála után 1384-ben lengyel királynővé koronázták az alig 10 esztendős Hedviget. Hedvig, bár szerette Vilmost, de mégis meghozta azt az áldozatot, hogy a nálánál jóval idősebb Jagelló litván nagyherceghez menjen feleségül, mert így remélte elérni a litvánok megtérését és a két nép közötti békét. 1385-ben jött létre köztük a frigy, Hedviget litván királynővé koronázták és Jagelló megkeresztelkedvén, mint lengyel király a II. Ulászló nevet vette fel.

Közösen kezdenek hozzá a keresztény hittérítő munkához, 1388-ban megalapítják a vilnai litván püspökséget. Hedvig a litván papság képzésére kollégiumot szervez a prágai egyetemen. A lengyel nép hitének erősítése végett templomokat építtet, liturgikus könyveket szerez be. Krakkóban megalapítja a bencés kolostort, ahol az istentiszteletet a nép nyelvén tartják meg. 1397-ben teológiai fakultást állíttat fel a krakkói egyetemen, ahová távoli országokból hivat meg professzorokat. Igen szívén viselte a klarissza rendet, mert meggyőződése volt, hogy az imádságból és a szeretetszolgálatból egyre nagyobb a szükség. Hasonlóan -mint szent Erzsébet- ő is a szegények, a betegek, az árvák és az özvegyek istápolója lett. Vagyonát, örökségét a szegények között osztotta szét és alapítványt hozott létre a krakkói egyetem részére. Fiatalon, 26 éves korában, 1399-ben húnyt el Krakkóban. Itt is temették el.

A lengyel nép 
Jadwigát minden idők legnagyobb királynőjeként és szentként tisztelte. 1426-ban már okirat erősítette meg ennek nyilvános kultuszát. II. János-Pál pápa pedig, mint krakkói érsek, 1974-ben megerősítette ennek a tiszteletnek a jogosságát. 1979-ben már pápaként, "kötelező" megemlékezést rendel el a krakkói egyházmegye számára. 
Szentté avatása 1997. június 8.-án történik meg Krakkóban, ahol II. János Pál pápa így beszélt: 
"Sokat vártál Hedvig erre az ünnepi napra. Majdnem hatszáz év múlt el halálod óta, mely fiatalon ért téged. Az egész nemzet szeretete övezett téged, aki a jagellói idők kezdetén állsz, te az uralkodó ház alapítója; te, a Jagelló Egyetem megújítója, Ős-Krakkóban, sokat vártál a te szentté avatásod napjára -arra a napra, amelyen az egyház ünnepélyesen kinyilvánítja, hogy az ő hagyományos méretében, szent patrónája vagy Lengyelországnak,- annak a Lengyelországnak, mely közreműködésed által Litvániával és Ruténfölddel egyesült: a három nemzet köztársaságának védőszentje. Ma érkezett el ez a nap. Sokan szerették volna megérni ezt a pillanatot, de sokaknak nem adatottt meg. Múltak évek és századok, s úgy tűnt, hogy szentté avatásod szinte lehetetlen. Ez a nap legyen az örvendezés napja ne csak számunkra, akik ma élünk, hanem mindazok számára is, akik ezen a földön ezt nem érhették meg. Legyen ez a nap a szentekkel való közösségünk nagy napja. (Gaude, mater Polonia!) 

Miért olyan kedves számunkra is szent Hedvig lengyel királynő személye és életpéldája? Nem csak azért mert ereiben Árpád-vér is folyt, hanem, mert életszentsége az isteni meghívás és küldetés máig ható példája, a keresztény hit, erkölcs és szeretet soha el nem halványuló erejének, nagyságának. Hedvig királynő saját karizmáját "a kereszt balgaságában" foglalta össze. Vallomása szerint "nagyon sok álmatlan éjszakát töltött" a waweli fekete feszület előtt, hogy "minden alaposan átgondoljon" és világosságot merítsen elgondolásaihoz. "Fac quod vides" halotta Megfeszített Mesterétől"Tedd, amit látsz! Figyelj engem, személd az én megfeszített Szeretetemet és tudni fogod mit tégy." Nem véletlen, hogy életcélját jelképező szimbólumként a két egymásbafonódó 'mm' betük választása által, az evangéliumi Mária és Márta lettek. Mária, mint az imádság, és Márta, mint a tettek jelképe. 

Az évszázados magyar-lengyel kötődés jeleként ez év február 24-én Franciszek Macharski krakkói bíboros érsek úr személyesen hozta el szent Hedvig gyűrüsujj-ereklyéjét, amelyet az egri bazilikában koncelebrált szent mise után ünnepélyes körmenetben vittek át az egri Minorita templomba. Az ereklye itt nyert elhelyezést Árpádházi Szent Kinga és Boldog Jolán ereklyéi mellett.
Öröm számunkra, hogy a Krakkóban felépülő Isteni Irgalmasság Bazilikájában a magyar-lengyel szentek kápolnája is helyet kap.


 Hedvig

"S Hedvig olvasá a szent igéket,
s így tűnődék rajtuk önmagában:
"Ím ezen, mi szép igék, mi szentek!
Lengyelország hős királya, férjem,

Kit szívemben hordok, hű jegyelted!
Nem leend-e megvetett ajándék,
Majd ha fényben eljövendesz értem,
S én kitárom a csodák világát
Ifjú, hős de még van nemzetednek?"

Gondolá, és elfogadta szíve."


Vörösmarty Mihály verses legendájából


Forrás: Új Magyar Évezred - http://ujmagyarevezred.nl/

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése