2011. október 31., hétfő

Szeretem örökké


1. Eléd lépek, jó Uram, hol béke és nyugalom vár,
Vágyom, hogy érints lelkeddel, hogy múljék ami fáj.
Én hiszem, hogy itt vagy közöttünk és halkan szelíden hívsz.
És mi társaid leszünk örökké, Hol boldog dalát zengi minden szív.
 
Refrén: Áldom az Urat míg élek és szeretem örökké,
Örömmel mondok hálát a világon mindenért.
 
2. Közénk térdelsz, jó Urunk, féltő szeretettel,
És egy új életnek boldogsága érző szívre lel.
Én tudom, hogy itt vagy közöttünk és halkan szelíden hívsz.
És mi társaid leszünk örökké, Hol boldog dalát zengi minden szív.
 
Sörényes hangyász (Myrmecophaga tridactyla)
 
 

Sárkány ellen sárkányfű 1.

"Fiaidon ellenben még a mérges sárkányok marása sem fogott, mert irgalmad segítségükre sietett, és meggyógyította őket." Bölcs 16, 10

Osztrák sárkányfű (Dracocephalum austriacum)
A Kísértő ünnepek előtt még inkább körbejár, a mondás és a tapasztalatok is ezt mutatják. De mit lehet tenni, hogy ne kerüljön veszélybe az Isten Országa felé törekvő lélek?

Fontos szétválasztani, hogy a kísértés jelenléte még nem feltétlenül jelenti azt, hogy rossz úton járunk, illetve nem vezet feltétlenül bűnhöz, akkor sem, ha afelé tartanánk. A kísértés, az Ellenség jelenléte akaratunk beleegyezése nélkül nem ugyanaz, mint a bűn. A veszélyes helyzet elkerülése érdekében idejében, megfelelő körültekintéssel meg kell akadályozni a bajt ez természetesen fontos, de a kísértés sokszor azért is lehet - akár  még nagy erejű is -, mert olyan területen tartózkodunk, amely nagyon bántja az Ellenséget, meg akar ijeszteni, hogy a jó úttól távol tartson minket.

Szükséges tehát a megkülönböztetés ezen a területen is, hogy:
  1. a bűn felé tartó út előtti figyelmeztetésről,
  2. vagy éppen egy olyan helyzettől való távol tartásként jelentkezik, amely mind magunk, mind környezetünkben élő lelkek megszentelődését szolgálja.

Isten nem hagyott magunkra bennünket az eredeti bűn elkövetése után. Elküldte Egyszülött Szent Fiát, Aki megváltott a bűn szolgaságából. Jézus Krisztus, Megváltó Királyunk a Golgotán már elvégzett mindent értünk, a mi megmentésünkre, hogy Őáltala erősek lehessünk és Vele, Általa megmenekülhessünk minden ellenséges támadástól és veszélytől. Nekünk adta Szűz Máriát, az Ő Édesanyját, aki a mi Mennyei Édesanyánkat is. Ő egész életünkben közbenjár megszentelődésünkért és üdvösségünk érdekében. Még Jézus Krisztus Mennybemenetele után sem vagyunk magunkra hagyva szorongattatásaink közepette. A Szentlélek, Aki tapasztalhatóan működik, szintén nagy segítségünkre lehet a megkülönböztetésben és megerősít minket.

Milyen gyakorlati „fegyvereink” vannak konkrétan a küzdelemhez?

  1. Jézus Krisztus Szent Sebeinek szemlélése
- általuk nyertük el az üdvösségünket, bűneink bocsánatát

  1. Szeplőtelen Szűz különleges tisztelete
- a Rózsafüzér, kiváltképp a Fájdalmas Rózsafüzér kegyelmei

  1. Isten iránti szeretetkapcsolatunk erősítése
-         a szentségek rendszeres gyakori vétele
-         imádság az Eucharisztia előtt és minden imánk

  1. Szent Mihály főangyal
-         a hozzá történő imádság által különös védelem nyerhető (Szent Mihály ima)

  1. Vezeklés és engesztelés
- böjt és minden önmagunk legyőzéséhez, szenvedésekben Jézussal való egyesüléshez vezető felajánlás, önmegtagadás

Ha a kísértések és megpróbáltatások idején nem önmagunkra, hanem Jézusra és az Égiekre irányítjuk figyelmünket, biztonsággal kiállhatjuk a próbát. Mindez nem saját erőnkből, hanem Annak az Erejéből, Akinek Hatalma van minden Gonoszság felett, Aki már győzedelmeskedett minden bűn felett.

A "Krisztus virágunk, szép termő águnk" kezdetű ének  (Hozsanna)
Öt Szent Seb kegykép - márianosztrai pálos kegyhely

2011. október 30., vasárnap

Évközi 31. vasárnap


„Jézus ezután így beszélt a tömeghez és tanítványaihoz: ,,Az írástudók és farizeusok Mózes székében ülnek. Ezért mindazt, amit mondanak nektek, tegyétek meg és tartsátok meg -- de a tetteiket ne kövessétek, mert mondják ők, de nem teszik. Súlyos és elviselhetetlen terheket kötöznek össze és raknak az emberek vállára, de ők maguk egy ujjukkal sem mozdítják meg azokat. Minden tettüket azért teszik, hogy lássák őket az emberek. Imaszíjaikat szélesre szabják, bojtjaikat megnagyobbítják. Szeretik a főhelyeket a lakomákon, az első helyeket a zsinagógákban, a köszöntéseket a főtéren, s azt, ha az emberek rabbinak hívják őket. Ti ne hívassátok magatokat rabbinak, mert egy a ti Tanítótok, ti pedig mind testvérek vagytok. Atyátoknak se hívjatok senkit a földön, mert egy a ti Atyátok, a mennyei. Ne hívassátok magatokat mesternek se, mert egy a ti Mesteretek, a Krisztus. Aki közületek a legnagyobb, legyen a ti szolgátok. Mert aki önmagát felmagasztalja, azt megalázzák, s aki megalázza önmagát, azt felmagasztalják.” Mt 23,1-12

A mai evangéliummal kapcsolatban itt tekinthető meg az „Így szól az Úr – a Biblia üzenete” című műsor, melyben ez alkalommal Györfi B. Szabolcs pálos atya tanít.


2011. október 29., szombat

Házasság és család 1.


Régóta tervezem, hogy írok a témában néhány szót, mert nem hagy nyugodni, hogy ellentétes véleményeket hallok a családos barátaimtól. Még lelki vezetésben jártas laikus és klerikus személyek esetén is eltérőek a vélemények arról, hogy mi a hiteles tanítás Katolikus Egyház részéről a keresztény házasságban a családtervezésről. Illetve ha tudvalevő, hogy mi, attól még bizonyos esetekben lehet engedményeket tenni. Íme, egy domonkos szerzetes reflexiója a kiskapukról…




2011. október 28., péntek

Céltudatosság és befogadás


Avagy: az én célom vajon Istené?

Gyerekkoromban két kedves tanárom írt az emlékkönyvembe egy-egy idézetet. Az egyikük egy karakteres díva volt, ő írta az Ibsen idézetet, a másikuk pedig egy határozott ámde szelíd mentalitású hölgy. Íme a két idézet:

„Nézd a világot: annyi milliója,
S köztük valódi boldog oly kevés.
Ábrándozás az élet megrontója,
Mely, kancsalúl, festett egekbe néz.
Ne nézz, ne nézz hát vágyaid távolába:
Egész világ nem a mi birtokunk;
Amennyit a szív felfoghat magába,
Sajátunknak csak annyit mondhatunk.”
Vörösmarty Mihály

„Gyönyörű az, ha az ember célba lát. S eléri azt tűzön-vízen át!”
Henrik Ibsen

Sok ideig bántott, hogy miért ennyire különböző a kettő, mi a helyes valójában? Mihez tartsam magam? Legyenek kitűzött céljaim, és mindenáron kitartsak feléjük, ahogy Ibsen írja, vagy legyek szerény és bízzam magam a körülmények sodrására, - nekem legalábbis akkor ezt jelentette Vörösmarty mondata: „Ne nézz, ne nézz hát vágyaid távolába: Egész világ nem a mi birtokunk”… Felnőtt koromban, sok kaland és esemény és imádság hatására értettem meg, mi is az, ami a valódi boldogságra vezető út. Nem arról van szó, hogy bármelyikük is rossz tanácsot adott volna az olvasóközönségnek, vagy ellentétben állnának ezek a gondolatok. Fontos, hogy legyenek céljaink az életben, de ezek legyenek JÓ célok. Mit jelent a jó cél? Olyan, amely egyezik Isten tervével, amely végső soron az üdvösségünket szolgálja. Talán ez a többlet, amely átvilágít Vörösmarty versében is, hogy csak a szívünkbe felfogott valóság az igazi, azokat a célokat érdemes megvalósítani, amelyeket oda beleplántál az Úr. Azokat viszont teljes odaadással, akár tűzön-vízen át…

Vörösmarty versét érdemes elolvasni néha, mert gyönyörű, íme a teljes változata:

Vörösmarty Mihály: A merengőhöz 

Laurának 

Hová merűlt el szép szemed világa?
Mi az, mit kétes távolban keres?
Talán a múlt idők setét virága,
Min a csalódás könnye rengedez?
Tán a jövőnek holdas fátyolában
Ijesztő képek réme jár feléd,
S nem bízhatol sorsodnak jóslatában,
Mert egyszer azt csalúton kereséd?
Nézd a világot: annyi milliója,
S köztük valódi boldog oly kevés.
Ábrándozás az élet megrontója,
Mely, kancsalúl, festett egekbe néz.
Mi az, mi embert boldoggá tehetne?
Kincs? hír? gyönyör? Legyen bár mint özön,
A telhetetlen elmerülhet benne,
S nem fogja tudni, hogy van szívöröm.
Kinek virág kell, nem hord rózsaberket;
A látni vágyó napba nem tekint;
Kéjt veszt, ki sok kéjt szórakozva kerget:
Csak a szerénynek nem hoz vágya kínt.
Ki szívben jó, ki lélekben nemes volt,
Ki életszomját el nem égeté,
Kit gőg, mohó vágy s fény el nem varázsolt,
Földön honát csak olyan lelheté.
Ne nézz, ne nézz hát vágyaid távolába:
Egész világ nem a mi birtokunk;
Amennyit a szív felfoghat magába,
Sajátunknak csak annyit mondhatunk.
Múlt és jövő nagy tenger egy kebelnek,
Megférhetetlen oly kicsin tanyán;
Hullámin holt fény s ködvárak lebegnek,
Zajától felréműl a szívmagány.
Ha van mihez bizhatnod a jelenben,
Ha van mit érezz, gondolj és szeress,
Maradj az élvvel kínáló közelben,
S tán szebb, de csalfább távolt ne keress,
A birhatót ne add el álompénzen,
Melyet kezedbe hasztalan szorítsz:
Várt üdvöd kincse bánat ára lészen,
Ha kart hizelgő ábrándokra nyitsz.
Hozd, oh hozd vissza szép szemed világát;
Úgy térjen az meg, mint elszállt madár,
Mely visszajő, ha meglelé zöld ágát,
Egész erdő viránya csalja bár.
Maradj közöttünk ifju szemeiddel,
Barátod arcán hozd fel a derűt:
Ha napja lettél, szép delét ne vedd el,
Ne adj helyette bánatot, könyűt.

1843

„Az ember célja – dicsőíteni Istent; a szerzetes célja – még jobban dicsőíteni Istent…A legnagyobb kegyelem amit Isten adhat:a szerzetesi hivatás.” 

 Szent Maximilian Maria Kolbe

Vándorsólyom (Falco peregrinus): a leggyorsabban repülő madárfaj - Kolbe atya madara, mert ő is szeretett nagy sebességgel repülni mind a Földön mind a Menny felé vezető úton.

2011. október 27., csütörtök

Örüljetek az Úrban!


"Az Úrban leld gyönyörűséged, s ő megadja neked szíved kéréseit." Zsolt 37, 4

Díszes tarkalepke (Euphydryas maturna)

Fiat voluntas tua!


Concedo - Hivatástisztázás és hivatásgondozás - http://hivatastisztazas.blogspot.com
E-mail: foryouvocation@gmail.com


2011. október 25., kedd

Énekelj az Úrnak!

Segédanyagok és egyházzenei kezdeményezés kántoroknak, templomi dicsőítő közösségek vezetőinek és szolgálattevőknek ill. minden a téma iránt érdeklődő számára.

 
Ingyenes, templomi vetítésre szolgáló program. Sok és folyamatosan bővülő énektár-készlet:
  1. SzVU! és Éneklő Egyház énekei,
  2. Dicsérjétek az Urat!,
  3. ordináriumok, zsoltárválaszok (vasárnap, ünnepek, hétköznapok),
  4. Sárga könyv, Kék könyv,
  5. Népdalzsoltárok,
  6. Mátraverebélyi énekek,
  7. Cserkészek daloskönyve,
  8. Taize-i énekek,
  9. Szentségimádások

II. VIRTUÁLIS PLÉBÁNIA – Hittanterem

A szentmise énekei diaképeken és gitáros dalszövegek akkordozva

  1. "Szent vagy Uram..." A teljes népénektár diaképre feldolgozva (sztvvagy.zip)
  2. "Éneklő Egyház" A könyv teljes énektára diaképre feldolgozva. (eneklo_egyhaz.zip)
  3. "Áldjad én lelkem az Urat!" Válogatás a Katolikus Karizmatikus Megújulás dalaiból. Az úgynevezett 'Sárga könyv' diafeldolgozása. Ifjúsági, gitáros énekek. (sarga.zip)
  4. "Énekelj az Úrnak!" Pannonhalmán, 1993-ban megjelentetett ifjúsági, gitáros énekeskönyv diaanyaga. Az úgynevezett 'Kék könyv'. (kek.zip)
  5. Hasznos leírás, hogy miként nyomtassuk ki a diaképeket. Illetve egy üres diaoldal az új énekek számára. (hasznos.zip)
  6. 243 gitáros ének szövege
  7. 250 gitáros ének szövege akkordozva
 
Egyházzenei project a gitáros miséken zenélőknek: gitáros miseénekek, keresztény könnyűzenei anyagok, cikkek gyűjteménye és ismeretterjesztés.

„Ennek a kezdeményezésnek elsődleges célja, hogy segítséget nyújtson azoknak, akik szentmisén vagy más liturgián zenei szolgálatot látnak el „gitáros” (könnyűzenei) műfajban; de szívesen látunk bárkit, aki érdeklődik a téma iránt. 

A könyv és a zene-tár még készülőben van, de a többi menüpont érdekes olvasnivalókat kínál. Az Írások alatt a műfajról szóló cikkeket és az egyházzenével foglalkozó egyházi dokumentumokat gyűjtöttünk össze, a Kóstolóban könyv- és lemezajánlók olvashatók. A Hasznos dolgok a zenei szolgálatban felhasználható segédanyagokat tartalmaz, a Linkek segítenek további érdekes oldalakat találni, a Faliújság pedig a „gitáros” zenéhez valamilyen módon köthető rendezvényeket hirdeti. A programnaptár frissítéséhez kérjük olvasóink segítségét is!”

„A Villanyhárfa nevű kezdeményezés a keresztény könnyűzenével foglalkozik,  elsősorban annak felhasználásával a katolikus liturgiában. Fő célunk praktikus segítséget nyújtani azoknak, akik „gitáros miséken” zenélnek, énekelnek, vagy valamilyen módon kapcsolatba kerültek a műfajjal, érdeklődnek a téma iránt. 

Készül egy könyv, amely a zenei szolgálattal kapcsolatban felmerülő elméleti és gyakorlati tudnivalókat foglalja össze, ez az elkészülte után letölthető és online olvasható lesz. Emellett szeretnénk összegyűjteni és közzé tenni a könnyűzenéhez sorolható miséket és misetételeket, hogy minél több zenekar és kórus megtanulhassa és használhassa őket. A honlapon helyet kapnak a témával foglalkozó cikkek, egyházi dokumentumok, könyv- és lemezajánlók, aktuális programok is.” - http://www.villanyharfa.hu/villanyharfa-a-konyv

Aki fel tudja ajánlani szolgálatait, a következő területeken teheti meg: http://www.villanyharfa.hu/hogyan-segithetsz

Bármilyen ötletet, észrevételt, segítséget szívesen fogadnak az oldal munkatársai a villanyharfa@villanyharfa.hu címen. 

Forrás: ld. megjegyzések


Pannonhalmi Szent Mór püspök

Pannonhalmi Szent Mór püspök
Kérünk, mindenható Istenünk, engedd, hogy Pannonhalmi Szent Mór, a te püspököd és hitvallód érdemei segítsenek minket, hogy imádsága és példája nyomán tiszta és alázatos szívvel szolgálhassunk Neked! 

Kép: Prokop Péter alkotása

2011. október 24., hétfő

Kompassió 3.


Az igazi kompassióról

A kompassió, a szegényekkel és szenvedőkkel való közösségvállalás és segítségnyújtás alapvető fontosságú, minden egészséges lelkiismeretű embertől elvárható, keresztény közösségekben pedig még inkább fontos jelentőségű, mert:
-         főleg hittestvéreinkkel kell jót tenni, ld. a Galatákhoz írt levél 6, 10 részében: „Amíg tehát időnk van, tegyünk jót mindenkivel, főképpen hittestvéreinkkel”, illetve
-         az Egyház szociális felelőssége minden korban előtérben volt, jó evangelizációs eszköz, példaértékű és szükséges.
Korunkban a szociális háló hiánya miatt sokszor az egyházi alapítványok és szervezetek azok, amelyek megteszik azt rájuk háruló feladatként, amit tudnak, próbálják a hiányokat betölteni ld. pl. a Dévai Szent Ferenc Alapítvány növekvő számú házait, mennyire fontos feladatot lát el Böjte Csaba testvér és segítői a Kárpát-medencében a legvédtelenebbek szolgálatában.

Vicces jelenetekben időnként megmosolyogjuk, amikor valaki mindenáron át akar kísérni egy idős személyt az úton, a végére kiderült, hogy tulajdonképpen ő nem is akart átmenni. Igen, pusztán jó szándékból, a körülményekből következtetve megtesszük, amit jónak láttunk. Nagyon is fontos, hogy akarjunk jót tenni és akarjunk a körülöttünk levőknek segítségére lenni, ahogy lehetőségeink, talentumaink, anyagi javaink, és fizikai erőnk engedi.

A jó szándékkal történő segítségnyújtáshoz fontos azonban szem előtt tartani még néhány tényt, amelyek valójában összefüggenek:

1. Maga a jó szándék önmagában nem elég, ! lásd a mondást arról, hogy a kárhozat útja felé vezető út is jó szándékkal van kikövezve, tehát nem mindig az visz előre és az üdvösség felé minket, ha csak jó szándék alapján akarunk egy bizonyos irányban elindulni, főleg ha ez valójában Isten tervében másképp szerepel (ld. a megkülönböztetés fontossága mindenben).
2. Úgy kell segíteni másnak, hogy az neki is jó legyen minden szempontból.
3. Van egy mondás, amely alapján az érintett személynek nem halat kell adni, hanem meg kell tanítani horgászni de még jobb, ha halászni.
Az összefüggés az, hogy ami a segítettnek és segítőnek is jó, az vezet az üdvösségükre és ez az Úr akarata is.

Mit jelent ez a gyakorlatban? 
 

A szabadság útja

Tízparancsolat
1. Uradat, Istenedet imádd, és csak neki szolgálj!
„Boldog az az ember, aki egyedül a leghatalmasabb Úrnak, a világ teremtőjének szolgál, akit megszólíthat, társának, barátjának tarthat, és vele élheti a mindennapjait.”
2. Isten nevét hiába ne vedd!
„Boldog az az ember, aki Isten nevét szeretettel, és tisztelettel veszi a szájára..”
3. Az Úr napját szenteld meg !
"Boldog az az ember, aki a hét egy napján – Jézus Krisztus emlékére ez a nap a vasárnap, - megáll, az Ég felé fordítja szemét, a hét százhatvannyolc órájából egyen a nagycsaládjával, az egyházközségével, a közösségével a szentmisén imádkozik, erőt merít, hogy ne kizsigerelve, kimerülve, hanem derűsen, feltöltődve folytassa a mindennapi munkát.”
4. Atyádat és anyádat tiszteld!
„Boldog az az ember, aki szereti és tiszteli apját és anyját.
5. Ne ölj!
„ Boldog az az ember, aki tiszteli az életet, bármilyen formában jelenik is meg.”
6. Ne paráználkodj!
„Boldog aki Isten gyönyörű ajándékaként éli meg hitvesével a testi szerelmet.”
7. Ne lopj!
„Boldog az az ember, aki más tulajdonát tiszteletben tartja”
8. Ne hazudj, és mások becsületében kárt ne tégy!
„Boldog az az ember, akinek igaz, vigasztaló, áldó szavaiból, tetteiből bizalom, élet fakad. „
9. Felebarátod házastársát ne kívánd!
„Boldog az az ember, aki csak az után vágyakozik, ami az övé, mert a hűség biztonságot, bizalmat és teljességet ad.”
10. Mások tulajdonát ne kívánd!
„Boldog az az ember, aki megelégszik azzal, ami az övé, és a munkát, a becsületes fáradozást az élet értékének tekinti.”
 
„A parancsolatokat nem úgy kell felfogni,
mint egy korlátot, hanem mint egy
autósztrádát, vagy a vonatsínt,
ami igazándiból röpíthet a cél felé.
A szabadság útjaként élhetjük meg.”


Idézetek forrása: Iránytű a végtelenhez - Csaba testvér gondolatai az isteni parancsolatokról - http://www.magnificat.ro
Böjte Csaba OFM a pünkösdi búcsúi szentmisén Csíksomlyón

2011. október 23., vasárnap

Magnificat anima mea Dominum


HÁLAADÓ ZSOLTÁR

Szívemből ünnepi ének árad,
Háladalt éneklek az Ég Urának.
Ujjongva tör fel a hála bennem,
Jósága körülvesz szárnyként engem.

/: Adjatok hálát az Istennek !
Adjatok hálát az Istennek !
Ő a mi teremtőnk, királyunk !
Alle - alleluja ! Alleluja ! Alleluja ! :/

/: Hála legyen, hála legyen, hála !
Áldott az Úr ! :/

Oly jó áldani az Urat,
Ujjongóan jó Istennek zengeni zsoltárokat !

Már kora reggelen jóságát,
Éjszakákon át hirdetem szüntelen nagy irgalmát !

Pengő hangszeren, lantokon,
Ujjongóan jó lelkesen zengeni hálaszót !

Az öröm hangjai szóljanak,
Gitár húrjain magasztalom ujjongva csodáidat !

Uram jó voltál énhozzám,
Életemben nagy dolgokat műveltél sok év során !

Sziklám, oltalmam Te voltál,
Oly irgalmasan jó, gondoskodó Istenem, égi Atyám !

Hála, dicsőség nevednek,
Most és mindörökké az égben, a földön ! Amen.

Forrás: Kék könyv
Szerző: DAX


Lelkiségek (rendek, megújulási mozgalmak, közösségek) bemutatása 4.

Assisi Szent Ferenc

A ferences lelkiségről 1.

I. Bevezetés
Nehéz dologra vállalkozik, aki egy közösség, vagy egyházi mozgalom lelkiségét másokkal meg szeretné ismertetni. A lelkiség olyan, mint a légkör a családban, igazából megfoghatatlan, mégis az első pillanattól kezdve érzékelhető, mindent átjáró valóság. A lelkiség meghatározhatatlansága abban rejlik, hogy nem annyira a dolgokban, vagy az eseményekben, hanem a viszonyokban: az Istenhez, egymáshoz és a világhoz való viszonyban fejeződik ki. Márpedig életünknek ezek a legrejtettebb, legtörékenyebb, szemmel legkevésbé látható, mégis legmeghatározóbb valóságai. Amikor a ferences lelkiséget szeretnénk meghatározni, mindenek előtt vissza kell nyúlnunk a forrásokhoz: milyen volt az alapító, Assisi Szent Ferenc, istenkapcsolata, hogyan viszonyult ő az emberekhez és a világhoz. A ferences lelkiségben élők az évszázadok folyamán újra és újra feladatuknak érezték, hogy megfogalmazzák, mit jelent „ferencesként” élni.

II. Assisi Szent Ferenc életéből
Egy 24 éves itáliai posztókereskedő 1205-ben felismeri, hogy a hírnév és a gazdagság vágyának addig nem is sejtett beteljesülését kínálja Isten, aki Fiában, Jézus Krisztusban értünk szolgává és szegénnyé lett. Őt imádva, Egyházában Őt ünnepelve, az embereknek Őt hirdetve és a szegényekben Őt szolgálva minden kincs az övé – ezért élhet szegénységben, tulajdon nélkül és tisztaságban.
Ez a felismerés megváltoztatja Ferenc életét. „Elhagyja a világot” – hogy a világ Teremtőjének és Megváltójának éljen. Három évvel később társak csatlakoznak hozzá, létrejön körülötte a fraternitas, a testvéri közösség. Közös életeszményük a „minoritas”: kisebbnek lenni mindenkinél, nem uralkodni senkin, ahogy Krisztus is mindenki szolgája lett.
Az egyház elismeri őket, mint szerzetesi közösséget, mint a Kisebb Testvérek Rendjét (Ordo Fratrum Minorum). Később Szent Ferenc lelkiségében újabb és újabb közösségek jönnek létre, nem csak kolostorokban élő női és férfi rendek, hanem világban élő közösségek is.


III. Ferencesség
Szent Ferenc életének központi élménye az Úrral való találkozás, a vele való kapcsolat. Istent, mint Fönségest és Dicsőségest imádja, ugyanakkor vallja róla, hogy Ő szelíd és irgalmas, aki megrendítő módon, egészen közel jön az emberhez. Számára Isten teremtő és gondoskodó Atya, a legfőbb Jó és minden jónak forrása, aki Fiában és Lelkének működésében nyilatkoztatja ki magát. Nagy tisztelettel van az üdvtörténet nagy eseményei, különösen a megtestesülés és a kereszthalál iránt, mely számára egyértelműen bizonyítja Isten alázatát és emberhez való odafordulását. Határtalan szeretete az Úr iránt a Szentírás, az Eucharisztia, a Szent Liturgia és az Egyház iránti tiszteletben is megmutatkozik.


A ferences lelkiség alappillérei

1.      Isten-tisztelet 

2.      ember-szeretet 

3.      testvériség

4.      kicsinység 

5.      szegénység  

6.      szolgaság  

7.      derű


Ima a nemzetért


Évközi 30. vasárnap


„Mikor a farizeusok meghallották, hogy a szadduceusokat elnémította, összegyűltek egy csoportba, és az egyikük, egy törvénytudó, hogy próbára tegye, megkérdezte tőle:,,Mester, melyik a legnagyobb parancs a törvényben?' Ő azt felelte neki: ,,Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből'' [MTörv 6,5]. Ez a legnagyobb, az első parancs. A második hasonló ehhez:,,Szeresd felebarátodat, mint önmagadat'' [Lev 19,18]. Ezen a két parancson alapul az egész törvény és a próféták.” Mt 22,34-40



2011. október 22., szombat

Vándorúton 2.

 „Hallgasd meg, Uram, könyörgésemet fogadd füledbe esdeklésemet. Ne hagyd válasz nélkül könnyeimet, hisz vándor vagyok én tenálad és zsellér, mint atyáim mindnyájan.” Zsolt 39, 13



Ó halld meg Uram, ó halld meg imám, Hívlak jöjj, válaszolj,
Ó halld meg Uram, ó halld meg imám, Jöjj, és figyelj reám.

O Lord, hear my prayer,
O Lord, hear my prayer.
When I call answer me.

O Lord, hear my prayer,
Lord, hear my prayer.
Come and listen to me.

Taizéi ének (Zene: Jacques Berthier)

A Fehérfejű rétisas nyomában


Október 22-e boldog II. János Pál pápa liturgikus emléknapja. Erdő Péter bíboros, esztergomi érsek a Vatikáni Rádió magyar nyelvű adásában adott interjúban elmondta: a püspöki kar kérte és a Szentszéktől megkapta az engedélyt, hogy boldog II. János Pál pápa liturgikus emléknapját megünnepelje. A boldogok esetében külön engedély szükséges, ha azon az egyházmegyén kívül is meg akarják ünnepelni, ahol a boldoggá avatást kérték. II. János Pál személyisége univerzális jelentőségű, őt eleve az egész egyház tisztelte és az egész földön mindenütt elterjedt a vágy, hogy az oltáron tisztelhessük őt. A liturgiához elkészültek a megfelelő magyar nyelvű könyörgések is.

Boldog II. János Pál miséjének saját könyörgése (nem hivatalos magyar fordításban):

„Irgalomban gazdag Istenünk, aki boldog II. János Pál pápát egész Egyházad vezetésére szólítottad, add meg nekünk, hogy tanításának erejéből merítve bizalommal nyissuk meg szívünket Krisztusnak, az ember egyetlen Megváltójának üdvözítő kegyelme előtt. Aki Veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.”

Forrás: Magyar Kurir
Boldog II. János Pál pápa

Deus, dives in misericórdia,
qui beátum Ioánnem Paulum, papam,
univérsae Ecclésiae tuae praeésse voluísti,
praesta, quaésumus, ut, eius institútis edócti,
corda nostra salutíferae grátiae Christi,
uníus redemptóris hóminis, fidénter aperiámus.
Qui tecum.

A fehérfejű rétisas a szent pápa madara
Fehérfejű rétisas (Haliaetus leucocephalus)

Mária könnye


Egy szívvirágról készült bejegyzésben azt olvastam, hogy a szívvirág (Dicentra) nemzetség tagjait Erdélyben „Mária könnyének” vagy „Mária szívének” is nevezik. Gyönyörű képviselője például a nagyvirágú szívvirág (Dicentra spectabilis) lásd ezen a képen:


Ezen információk alapján rátaláltam gyermekkorom kedvenc szobanövényére, amiről régen úgy tudtuk, hogy mirtusz (Myrtus nemzetség), de valójában egy teljesen más faj volt, most sikerült megtudni: amit én annyira szerettem és mindig úgy vártam, hogy kiviruljon az valójában egy viaszvirág nemzetséghez tartozó faj volt.:-)

A viaszvirág (Hoya) nemzetség, más néven porcelánvirág vagy viaszszőlő (szokták még „Mária könnye” néven is emlegetni) a selyemkórófélék (Asclepiadaceae) családjába tartozó növénynemzetség. Őshazája Délkelet-Ázsia (India, tőle keletre Dél-Kínáig és az ettől délre eső területek), Ausztrália és Polinézia. A botanikus Robert Brown szintén botanikus barátjáról, Thomas Hoyról nevezte el.

Magyar nevét arról kapta, hogy a sűrű ernyővirágzat csillag formájú virágai úgy hatnak, mintha viaszból vagy porcelánból lennének. A virágok fehérek vagy rózsaszínek, de a számtalan kertészeti hibrid faj ezektől eltérő színű is lehet. A csillag alakú virágok közepén vörös folt ül. A virágok fényes bevonata a mézre emlékeztet.




Itt látható még sok szép felvétel a Hoya nemzetség képviselőiről: http://forum.saintpaulia.hu/viewtopic.php?f=65&t=77

"Viduljon a mező és minden, ami rajta van; örvend akkor az erdő minden fája is." 96. Zsoltár 

"Nézzétek, nektek adok minden növényt az egész földön, amely magot terem, és minden fát, amely magot rejtő gyümölcsöt érlel, hogy táplálékotok legyen." Mózes 1. könyve 1. fejezet 


Október hónapban különösképpen kérjük Mennyei Édesanyánk pártfogását és közbenjárását, engeszteljük Szeplőtelen Szívét az elkövetett bűnökért.

2011. október 21., péntek

A Fájdalmak Férfija


Aki értünk a keresztet hordozta
"Ki hitt annak, amit hallottunk, és az Úr karja ki előtt nyilvánult meg? Úgy nőtt fel színe előtt, mint a hajtás, és mint a gyökér a szomjas földből; nem volt szép alakja, sem ékessége, hogy megnézzük őt, és nem volt olyan külseje, hogy kívánjuk őt. Megvetett volt, és utolsó az emberek között, fájdalmak férfia és betegség ismerője, aki elől elrejtettük arcunkat; megvetett volt, és nem becsültük őt. Pedig a mi betegségeinket ő viselte, és a mi fájdalmainkat ő hordozta; mi mégis megvertnek tekintettük, Istentől sújtottnak és megalázottnak. De őt a mi vétkeinkért szúrták át,  a mi bűneinkért törték össze;  a mi békességünkért érte fenyítés, és az ő sebe által gyógyultunk meg. Mindnyájan, mint a juhok, tévelyegtünk, mindenki a maga útjára tért;és az Úr őrá rakta mindnyájunk bűnét. Megkínozták, és ő alázatos volt, nem nyitotta ki száját; mint a bárány, melyet leölésre visznek, és mint a juh, mely nyírói előtt elnémul, nem nyitotta ki száját. Sanyargatás és ítélet után vitték el; és sorsával ki törődik? Mert kivetették az élők földjéből, népem vétke miatt sújtották halálra. Istentelenek között adtak sírt neki,  és gazdag mellett, amikor meghalt, bár nem követett el erőszakot, és nem volt álnokság a szájában. De az Úrnak úgy tetszett, hogy összetörje betegséggel. Ha odaadja engesztelő áldozatul életét, meglátja majd utódait, hosszúra nyújtja napjait; és az Úr tetszése az ő keze által teljesül. Lelkének gyötrelme után meglátja a világosságot, megelégedett lesz. Tudásával szolgám igazzá tesz sokakat, és bűneiket ő hordozza. Ezért osztályrészül adok neki sokakat, és hatalmasokkal osztozik a zsákmányon, amiért halálra adta életét,és a bűnösök közé számították; pedig ő sokak vétkét viselte, és a bűnösökért közbenjár." Iz 53,1-12


Jézus Krisztus vállának szent sebe

Clairvaux-i Szent Bernát egy alkalommal imádkozás közben megkérdezte Jézust, mi volt a legnagyobb fájdalom, amelyet kínszenvedése alatt el kellett viselnie. Jézus a szentnek így válaszolt: "Volt egy sebhely a vállamon, három ujjnyi mély, három csontom is láthatóvá vált általa. Ezt a sebhelyet a kereszt hordozása okozta: ez volt az a sebhely, amely a legnagyobb fájdalmat okozta testemnek, és e sebhelyről az embereknek nincs is tudomásuk. Te azonban fedd fel e sebhelyet a keresztény hívek előtt, és tudd, hogy bármit kérnek is tőlem az emberek e sebhely erejéből, megkapják azt. És mindazoknak pedig, akik e sebhely dicsőségére és tiszteletére elimádkoznak három Miatyánkot, három Üdvözlégyet és három Dicsőséget, arra a napra eltörlöm minden bocsánatos bűnüket, halálos bűnüket megbocsátom, ők maguk pedig nem halnak hirtelen halált, haláluk pillanatában pedig meglátogatja őket a Boldogságos Szűz, és minden kegyelmet és isteni irgalmat megkapnak majd."

Imádság a mi Urunk, Jézus Krisztus vállának szent sebéhez

Jézus Krisztus, jóságos Urunk, Isten legszelídebb báránya! Én, szegény bűnös, tisztelem és imádom a te szent sebedet, amelyet a válladon szenvedtél el, amikor nehéz keresztedet a kálvária lejtőjén hordoztad, amelyen át láthatóvá vált három szent csontod, és amelytől kimondhatatlan kínokat szenvedtél. E szent sebed érdemei által könyörgök hozzád, hogy légy könyörületes hozzám, és bocsásd meg minden vétkemet, minden bocsánatos és halálos bűnömet, halálom óráján pedig te állj mellettem, és végy fel engem a te dicsőséges és boldog országodba! Ámen.
(Forrás: Pio atya világa 1. Etalon Kiadó, Budapest, 2011. p. 195)

Forrás: karizmatikus.hu
 
Sillye Jenő: Keresztút - És mégis Ő

Fájdalmak embere ő, kínjainkat viselő,
Megtört és megalázott, saját vérében ázott,
Keserves áldozat.

És mégis ő a győzelem, és nincs más név az ég alatt,
Kiben üdvözülünk, és mégis Ő a végtelen,
Megváltó Istenünk.

Kezét és lábát átszegezték, fájdalmak embere Ő,
Öleld, öleld véres keresztjét, kezét és lábát átszegezték,
És mégis Ő a győzelem,

A tiszta áldozat, és mégis ő a végtelen
Nincs más név az ég alatt, kiben üdvözülünk,
Ő az örökös virradat, Megváltó Istenünk!
 

Végvári vitézek


Íme egy részlet Marton Zsolt gödi plébános úrral készült interjúból:
"Mint volt prefektus, hogy látja a papképzés helyzetét? Mékli Attila például azt nyilatkozta a Kurírnak, hogy több pszichológiát lehetne oktatni. 
Egyetértek vele. Egyébként a papi hivatás mindig titok. Szoktuk néha mondogatni egymás közt, viccesen, mi, papok, hogy furcsa ízlése van az Istennek, hogy minket is elhívott. A papképzésben tisztázódnia kell a hivatásnak. Olyan világban élünk, ahol harctéri katonákat kell képezni. Ma az egyháznak, ha van tekintélye, akkor az csakis erkölcsi. Nincs társadalmi, nincs hatalmi tekintélye, az ifjú papok nem főtisztelendő úrként kell, hogy kikerüljenek a teológiáról. Olyan lelkipásztornak kell lenniük, akik ismerik az emberek életét, érzik problémáikat, meg tudják hallgatni őket. Együtt tudnak velük örülni, együtt tudnak velük sírni. Ma a papnevelésben nagy átalakulás tapasztalható. Szemináriumra szükség van, de jó, ha tudjuk, ez mesterséges közeg, ahol össze vannak zárva a fiatalemberek. Ez azért lényeges, mert az összezártságban kijönnek az ember gyengeségei, kiderül, milyen a frusztrációtűrése, mennyire terhelhető idegileg. A papnevelésbe be kell építeni különböző „szűrőket” is. Rendben van, ha valaki kiváló teológiából, de hogyan tud kommunikálni, milyen a viszonya az elesettekkel? Jó teológusból még nem feltétlenül lesz jó pap. Mi csináltunk kórházi gyakorlatot: be kellett menniük a kispapoknak az onkológiára, vagy Teréz anya nővéreihez, Ipolytölgyesre a fogyatékosokhoz, és menniük kellett hittanórát tartani. Így látták a papok feladatait, kihívásait. Mindezt mindig kiértékeltük. Valóban szükség lenne ugyanakkor több pszichológiára és pedagógiára.
Beleférne?
Elég feszített a képzés, sokkal több nem férne bele, de egy kicsivel több igen. És papként fontos lenne, hogy részt vegyünk teológiai, pedagógiai és pszichológiai továbbképzéseken. Én például nemrég fejeztem be a Sapientia, a Károli és a Semmelweis Egyetem közös lelkigondozói továbbképzését. Nagyon értékes! A lélektani rezdüléseket nem lehet a teológia alatt elsajátítani, inkább csak a terepen. A teológián inkább alapokat és jó irányultságot lehet adni. Nem szabad megijedni a kihívásoktól, és jókedvvel kell tudni venni őket. Ha azt mondom, harctéri katonákat képzünk, akkor ez alatt jókedvű végvári vitézeket értek. A hazáját szerető katonában nem szomorúság, hanem elszántság és bátorság van. A szellemi és imaéletet meg lehet és meg kell alapozni a szemináriumban, hogy ne méltóságoskodásnak, vagy pusztán hivatali funkciónak tekintsék a papi hivatást, hanem lássák, hogy ez szent kaland. A legjobb reklám a papságnak, ha látnak az emberek életvidám, boldog papokat, és vidám programokon vesznek részt, együtt. A boldog papi közösségek is fontosak. Én magam is minden csütörtökön összejárok papokkal. Vasárnap esténként pedig egy külvárosi plébánián jövünk össze beszélgetni. Együtt szoktunk elmenni nyaralni is. A papság számomra nem azt jelenti, hogy hősies magányt vállalunk, bár lehet, hogy van, akinek ez az útja.

Közvélemény-kutatás a hivatással kapcsolatban

Kedves Olvasók!


Készítettem egy új közvélemény-kutatást, ezúttal a hivatással kapcsolatban, amely bal oldalon Szent József képei alatt található meg. Ennek célja kettős:
- egyrészt a tájékozódás, hogy mennyire érdemes erről a témáról írásokat megjelentetnem, az olvasók közül ez a terület mennyire érdekel vagy érint többeket vagy a hitvédelem oldalt erősítsem inkább. A házasság témáját eddig viszonylag kevéssé és a megszentelt életúttal kapcsolatban érintettem, de ha komoly érdeklődés lenne, szívesen közölnék ezzel kapcsolatos írásokat is, bár több más, jó, ilyen témájú oldal mellett nem biztos, hogy érdemes:-)
- A másik ok, hogy a kedves ide látogatókat inspiráljam a témával kapcsolatban, hátha segít egy kis elgondolkozás, imádság, ha ez a terület még nem teljesen tiszta. A megkülönböztetés persze sok idő és imádság, néha hosszú évek kitartása kell hozzá, hogy helyére kerüljön minden, de érdemes néha megállni egy kis összegzésre: meddig jutottam, mit tapasztaltam eddig és vajon mit kér tőlem ezután az Úr? Ehhez próbálok néhány bejegyzéssel segítséget adni saját életem eseményeiből merítve vagy más tapasztalt személyek, neves teológusok, hivatásgondozásban járatos személyek írásainak leközlésével.

Minden kedves útkeresőnek és már "megtalálónak" sok kegyelmet, az Úr bőséges áldását és kegyelmét kérem életére, Égi Édesanyánk, Szent József és szentjeink közbenjárására, hogy valóban betölthesse azt a helyet, amelyre rendeltetett.


"Tegyetek fogadalmat az Úrnak és váltsátok valóra! Mindnyájan, akik körös-körül vagytok, hozzatok ajándékot a Félelmetesnek! Neki, aki a fejedelmek lelkét összetöri, aki rettenetesnek mutatkozik a föld uralkodói előtt." Zsolt 76, 12


2011. október 20., csütörtök

Imádság és hivatás


"Az imádság elsőbbsége
A sikeres hivatásgondozó programok közös jellemzője, hogy ezekben a lelki élet elsőbbséget kapott. Általános megfigyelés, hogy azok a közösségek, ahol imádságos légkör van, ahol a lelki életet komolyan veszik, azok vonzzák a fiatalokat. Az imádságnak tulajdonított fontosság kifejeződik abban is, ahogy az adott közösség imádkozik a hivatásokért. Vannak egyházmegyék, ahol a püspök elrendelte, hogy minden plébánián rendszeresen imádkozzanak a hivatásokért. Vannak plébániák, ahol a hívek egy kis füzetbe írhatják be, hogy hivatásokért ajánlják fel a szentmiséjüket. Máshol, például az angol kanadai jezsuitáknál, minden szentmise után közösen imádkoznak hivatásokért.
A tapasztalatok szerint a gyakori szentségimádás különösen nagy jelentőségű. A Serra International, a papi és szerzetesi hivatások támogatására létrejött mozgalom, kezdeményezte azt a szentségimádási láncot, amely immár a világ számos országában működik. Jellegzetessége, hogy a hivatásokért felajánlott szentségimádást a világi keresztények kezdeményezik és szervezik. David Ricken, a hivatásokban gazdag cheyenne-i egyházmegye püspöke szerint az, hogy egyházmegyéjében az utóbbi években nagyobb hangsúlyt kapott szentségimádás, nagyban hozzájárult a hívás iránti növekvő érzékenységhez. Hasonló tapasztalatoktól ösztönözve egyes egyházmegyék püspökei elrendelték, hogy minden plébánián legyen rendszeres szentségimádás hivatásokért. Nemrégiben Benedek pápa is az eucharisztiáról szóló szinódus egyik tanulságaként emelte ki azt az általános tapasztalatot, hogy  a szentségimádás következményeként élet tér vissza plébániai közösségekbe, és új hivatások születnek.
 

A lelki élet elsőbbségéhez tartozik a fiatalok imádságra tanítása is. Brian Bashista, az arlingtoni egyházmegye hivatásgondozója abban látja a legfőbb okát annak, hogy csak kevés fiatal érzi magát hivatottnak papi vagy szerzetesi életre, hogy sokaknak nincs imaéletük, vagy ha van, akkor csak nagyon felületes. Éppen ezért az imádság iskolája, a Jézus Krisztussal való személyes kapcsolat segítése az egyik legfontosabb hivatásgondozói munka. Az a fiatal, aki rendszeresen imádkozik, sokkal fogékonyabb az esetleges szerzetesi vagy papi hivatás elfogadására. A hivatás Isten ajándéka, ezért mindenekelőtt az Istennel való bensőséges kapcsolatra kell segíteni a fiatalokat ahhoz, hogy meghallhassák a hívást."

Forrás: Koronkai Zoltán SJ: Hivatás és hivatásgondozás Észak-Amerikában című írásából (Távlatok - 2007.) - http://www.tavlatok.hu/77/77rooma.htm

A szentségimádásról (adoráció)

Szent István Bazilika - szentségi kápolna
I. Mit jelent a szentségimádás?
Szerető szemlélése egy titoknak. Az ima és a kereszténység sem nem teória, sem nem ideológia. A teória és ideológia tárgya mindig megmagyarázható, objektív, sohasem misztérium. Ez több, mint elmélkedés. A szemlélődésben fedetlen arccal szemléljük Isten dicsőségét.
1. Titok – ami meghaladja minden racionalitásunkat, logikánkat, pszichológiánkat és teológiánkat is. Messze több minden fogalmunknál, amit róla alkottunk, több minden tudásunknál, vágyunknál és érzésünknél – kimeríthetetlen misztérium. Egy élet kevés ahhoz, hogy befogadjuk teljesen Isten titkát, de csodálatos ajándékként az életünk az örök élettel folytatódik, és ott színről színre láthatjuk azt, akit most tükör által homályosan, a szent színek alatt szemlélünk. Mivel az Oltáriszentségben Isten alázata lesz nyilvánvalóvá, az alázatosaknak már itt egyre teljesebben feltárul a köztünk lévő Jézus titka.
2. Szemlélni – azt jelenti, hogy befogadni akarjuk és nem kisajátítani. Ha szeretettel szemlélek valakit, akkor nem manipulálom, nem akarom irányítani az én terveim szerint. Rengetegszer elimádkozzuk: „legyen meg a Te akaratod”, de nekünk mindig van jobb ötletünk, és nagyon várjuk, hogy a jó Isten azt fogja tenni, amit mi akarunk. Amikor mégse az történik, amit szeretnénk, pedig kimondtuk, hogy „legyen meg a Te akaratod”, akkor a szívünk fellázad. A kiakadásainkból egyértelműen látszik, hogy ez így van. Amikor pedig szeretettel szemlélem azt, aki szeret, akkor egyszerűen csak befogadom. Azt akarom, hogy betöltsön, azt akarom, hogy a jelen- létével átjárjon. Szeretettel. Ebben a kapcsolatban semmit sem rejthetek el előle magamból. Isten jobban szeret engem, mint én magamat. Személyes érdekem, hogy kiszolgáltassam magamat neki, különösen azokon a területeken, amelyeket szégyellek, amelyeket titkolok, amelyek életem sötétségei, és én sem ismerem ki magamat bennük. Ebben a kapcsolatban semmi nem lehet magánügy, itt még a tudatalatti is ismertté lesz. A szeretet számára semmi sem lehetetlen, de mindig kölcsönös kell, hogy legyen. Isten megvárja, hogy kész legyek magamat teljesen át- engedni a szeretetének, és akkor olyan dolgokat tapasztalhatok meg, amelyeket azelőtt soha. Ebben a szeretetben meggyőződhetek arról, hogy a szeretet számára és Isten számára semmi sem lehetetlen, még az én életemben sem. Ha ebbe a szeretetbe belemegyek, akkor ki kell mondanom: tegyél velem, amit akarsz, mert Te vagy az én Atyám. Ha komolyan veszem a szeretetét, akkor végre föladom, hogy én írjam elő, hol, hogyan és mit változtasson meg bennem. Természetesen szabad kérni és vágyakozni, de mindezt az Ő nevében fejezem ki, és soha nem kívánok olyan dolgokat, amelyek Őellene vannak. Ő mondja: aki szeret, annak kinyilatkoztatom magamat.

II. Mire van szükség részünkről, hogy gyakorolhassuk a szentségimádást?
1. Semmittevésre
A semmittevés nem lustálkodás, hanem befogadó figyelem. Idő kell ahhoz, hogy az élet által felkavart dolgok leülepedjenek bennünk!
2. Vágyra
 Életünk legmélyén a vágyaink irányítanak bennünket. Szükség van arra, hogy felébredjen szívünkben a Jézus utáni vágy. A Tábor-hegyen azt mondták a tanítványok: „Mester, jó nekünk itt lennünk”. Jó veled időzni.
3. Időre
A szeretet időben mérhető. Akit szeretünk, azzal szívesen időzünk. Isten személy, aki szeretetében vágyakozik utánunk. A vágy beteljesedéséhez idő kell. Szüksége van arra, hogy időt adjunk neki, és nekünk is időre van szükségünk, hogy betölthesse vágyainkat. A másik iránti szeretetünk is legegyszerűbben azon mérhető, hogy mennyi időt töltünk vele. Ha rendszeresen kimarad az ima, a Jézussal való találkozás, a mögött nem időhiány, hanem szeretethiány rejtőzik!
4. Csendre
 „Isten a szív szentéjében beszél. Isten a csend barátja, és nekünk hallgatnunk kell Őt, mert nem a mi szavaink számítanak, hanem az, amit Ő mond nekünk.” (Teréz Anya) Meg kell tanulnunk lecsendesíteni a szívünket Isten jelenlétében annyira, hogy hallhatóvá váljon a Szeretet hangja. Azok, akik már megpróbáltak csendben „semmit tenni”, elcsendesedni, azok tudják, hogy egyáltalán nem könnyű feladat. A csend a szentségimádás egyik legfontosabb része!!! Nem volt könnyű elfogadtatni a testvérekkel, hogy nem az Oltáriszentség jelen- létében elvégzett engesztelő imaóráról van szó, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy kitöltjük az időt imákkal és énekekkel. Letudunk egy programot, elvégzünk egy imaórát. A személyes találkozáshoz el kell csendesedni. Fontos megteremteni ehhez a csend külső feltételeit is. Csodálatos ajándék, amikor Isten elkezd beszélni. Ô nem süketnéma, miként azt sokan gondolják róla. Hallja, amit mondunk, és van személyes mondanivalója az életünkre is.
5. Jelenlétre
 Isten örök jelen, találkozni Vele csak a jelenben lehet. Tapasztalatunk az állandó „jelenvesztés”: vagy a múlt törmelékeiben kutatunk, vagy a jövő képeit rajzolgatjuk magunk elé; akár beszélgetünk valakivel, akár imádkozunk. Elfelejtettük, mit jelent a találkozásainkban jelen lenni. Újra kell tanulnunk ezt is. Nem könnyű a házasságokban, a családokban személyes figyelemmel jelen lenni azok számára, akiket szeretünk. Az imáinkat is kitöltjük „programokkal”, és nem figyelünk igazán arra, aki teljes szeretetével figyel ránk. 

A szentmiséről 1.


A helyes lelkület 
A legfontosabb természetesen az a lelkület, amivel a szentmisét életünkben kezeljük. A szentmisében ne magunkat, ne a magunk elképzeléseit keressük, hanem csak Isten ajándékát. Ne legyenek „céljaink” a szentmisével. Sem egyéni, sem közösségi céljaink. (Van célja a szerelmes csóknak, melyhez korábban a liturgikus cselekményeket hasonlítottuk?) A szentmisét egyszerű lélekkel, szeretettel fogadjuk Isten kezéből, és Istenre bízzuk, hogy ő mit akar benne nekünk adni. Természetesen a szentmisében tanulni fogunk, mint a zsinat előbb elmondta, a szertartások és imádságok fognak benne minket tanítani, mégpedig többre, mint bármi emberi beszéd, vagy a legszebb prédikáció. De a mise mégsem iskola, nem tanóra. Nem azért megyünk, hogy tanulságokat vonjunk le a miséből, s azokat az életben alkalmazzuk. Természetesen a mise a közösség egységének és a szeretet kötelékének jele és munkálója. De ne mi akarjunk a szentmisével, mint egy eszközzel közösséget formálni. Ez a közösség sokkal mélyebb és sokkal lényegesebb, mint amit a mi közösségi érzésünk akár csak elképzelhetne. Természetesen a szentmisében azzal a Krisztussal találkozunk, aki magához hívja a fáradt szívűeket, s azt ígéri, hogy megenyhíti őket. De mi mégse azért járjunk a misére, hogy vigaszt és enyhületet kapjunk. Bízzuk Istenre, hogy mit csinál velünk, mikor tart szigorúbb, szárazabb étken, mikor látja úgy, hogy emberi voltunkban vigaszra van szükségünk. Természetesen a szentmise a legszebb cselekmény, a legfölemelőbb szertartás, amiben részt vehetünk, s minden erővel törekednie kell papnak, ministránsnak, énekeseknek, hívőknek arra, hogy minden szó, mozdulat, tárgy méltó legyen a szent misztériumhoz. De mégsem azért járunk a misére, hogy élményben legyen részünk, hogy gyönyörködjünk, meghatódjunk, vagy föllelkesedjünk, hanem csak azért, mert hisszük és tudjuk, hogy a szent misztériumban megváltásunk műve valósul meg. A zsinat azt kívánja a hívőktől, hogy „tanulják meg a tiszta áldozati adományt nemcsak a pap keze által, hanem vele egyesülten maguk is fölajánlani, és ez által magukat adni áldozati adományul” – természetesen csak olyan áldozati adományul, amelyet az Atya azért fogad el, mert Krisztus áldozatával egybenőtt. Ne higgye az az édesanya, aki a szentmisét alig tudja követni a mellette nyüzsgő kisgyermeke miatt, hogy szentmiséjéből valami is hiányozna. Ha õ magát áldozati adományul adta, ha mindent az életében, ezt a bosszankodást is fel- ajánlja áldozatul, akkor az Krisztus áldozatának részévé lesz, végtelen értéket nyer, s Istennek tetsző lesz. Legyünk meggyőződve arról, hogy bűnbánatban megtisztuló egész gyarló életünk elfogadott és kedves lesz Isten előtt, ha szent Fiának áldozatával egyesítjük a szentmisében. A szentmisének nem az a legfőbb köze életünkhöz, hogy a misében hallott szavakból gondolatokat, feladatokat viszünk haza hétköznapi életünkre nézve, hanem az, hogy a szentmisében életünk Krisztus életének részévé lesz. Így mindaz, amit jó lelkiismerettel teszünk, vagy elszenvedünk, ami önmagában nem érne semmit, megszentelődik azzal, hogy Jézus tetteinek és szenvedésének érdemében részesül. Az önátadásnak e lelkülete a legfontosabb, amit a szentmisébe mi belevihetünk és bele is kell vinnünk. De minthogy a szentmise alatt nem kell és nem is lehet szüntelenül erre gondolnunk, hiszen a szentmise alatt már „elkap és magával visz minket a szent cselekmény sodra”, helyeselhető az a szép szokás, hogy az ember a misére indulva vagy a templomba beérve a mise előtt, vagy esetleg a mise végeztével néhány szóval felindítja magában a szentségi önátadásnak e lelkületét. A régi római misekönyv szerint a papnak egyebek között ezt kell imádkoznia a mise előtt vagy után: „Fogadd el, Uram, egész szabadságomat. Fogadd el emlékezetemet, értelmemet, teljes akaratomat. Amim van, amivel rendelkezem, azt mind tőled kaptam, azt neked teljes szívvel felajánlom, s kormányzásra átadom a te szent akaratodnak. Elég nekem, ha szeretetedet és kegyelmedet megadod nekem, s már gazdag is vagyok, ennél többet semmi mást nem kívánok.”

Forrás: Dobszay László - A szentmise magyarázata